A jelentéktelenség ünnepe

6:19 | Címkék: ,



Szép nyári délelőtt Párizsban. Alain jár-kel, és a nők köldökét bámulja. Ilyen most a divat: csípőnadrág, haspóló. Tetszik ez Alainnek, de zavarja is. Mi lesz ebből? Hová vezet az, ha egy kultúrában már nem a női comb vagy mell, hanem a nők köldöke kerül a vágy centrumába?
Így kezdődik az immár három évtizede Franciaországban élő világhírű író, Milan Kundera vadonatúj regénye. Ez a nagyon is komolyan veendő komédia mintegy összefoglalja és megkoronázza a kunderai életművet. Alainék életének megtévesztő jelentéktelensége, a mindennapjaikat átható pitiáner hazugságok és ócska tréfák, mélységesen személyes, mégis egyetemes problémáik igencsak "kunderásan" szürreális, játékosan élvezetes sztálinizmus-szatírával párosulva jelenítődnek meg. És nincs mit csodálni, ha egyszer csak Sztálin hahotája visszhangzik már a Luxembourg-kertben.

Fordította: N. Kiss Zsuzsa

*Ha egy férfi (vagy egy korszak) szerint a nôi csáberô a fenékben összpontosul, miképpen írható le, határozható meg ez a sajátos erotikus irányultság? Rögtönzött válasza: brutalitás; derû; a legrövidebb út a csúcsra; külön izgató, hogy dupla csúcs. Ha egy férfi (vagy egy korszak) szerint a nôi csáberô a mellben összpontosul, miképpen írható le, határozható meg ez a sajátos erotikus irányultság? Rögtönzött válasza: a nô szentté avatása; a Jézust szoptató Szûz Mária; a férfinem térden hódol a nôi nem magasztos hivatásának. Na de hogyan határozzuk meg egy férfi (vagy egy korszak) erotikáját, ha a nôi csáberô összpontosulá- sát a test közepén a köldökben látja? *

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

Zabhegyező

6:07 | Címkék: ,




A regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el.

Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

Helló, szia, szeretlek!

5:59 | Címkék:






Rachel és Ben az egyetem első napjától elválaszthatatlanok, ám szövetségüknek hirtelen vége szakad, látszólag örökre. Tíz évvel később, egy esős délután az élet új esélyt ad nekik, hogy helyrehozzák azt, amit annak idején elrontottak. A dolgok azonban sokat változtak az egyetem óta. Ben megnősült és ügyvéd lett, Rachel pedig – aki újságírói karrierről álmodott és most bírósági tudósítóként dolgozik – tizenhárom év után szakít vőlegényével, Rhysszel, és megpróbálja kitalálni, mit is szeretne az élettől.
Ben szinte tökéletes időzítéssel, röviddel Rachel szakítása után költözik vissza egyetemi éveik városába, Manchesterbe, amit Rachel azóta sem hagyott el. A szikra újra lángra lobban, de Bennek nem várt vetélytársa is akad kollégája, a lehengerlő Simon személyében, akit elbűvöl Rachel humora. Vajon sikerülhet-e a tökéletes párosnak az, amit tíz évvel korábban elpuskáztak, és mit hajlandók egymásért feláldozni?
Mhairi McFarlane első regénye vicces és megható romantikus történet olyan élethelyzetekről és dilemmákról, amelyek a világ minden táján foglalkoztatják a harmincas fiatal nőket: vajon csak a nagy Ő-vel élhetünk-e boldog házasságban, merjünk-e kilépni kényelmes és biztonságos kapcsolatunkból, ha boldogtalanok vagyunk, és helyrehozhatjuk-e életünk legnagyobb tévedését?

*Ha az ember semmit nem tesz, nem is történik vele semmi. Az élet a döntésekről szól. Lehetnek kemények vagy a kedvedre valók, de nem kerülheted el őket.*



  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

Napnak fénye

5:37 | Címkék:




Mi jöhet egy világháború után?
Természetesen egy újabb világháború – állítja őfelsége, Tien Naga-Hai Huang-Ti, mert a történelem szerint az emberiség rendre elfelejti az atombombázás borzalmait, és mindig jön egy újabb Utolsó Háború.
Az ifjú császárnak, aki negyedik az Új Császárok sorában a Kínai Birodalom élén, rögtön a koronázása után leküzdhetetlennek látszó kihívásokkal kell szembenéznie: a kívülről fenyegető Ausztrál Föderáció mellett minden pillanatban számolnia kell a Birodalmon belüli riválisaival is.
Ticca Min sokáig azt hitte, hogy a jövője semmiben sem fog különbözni a kockanegyedek többi lakójának életétől. Jobb, ha az álmait még magának sem meri bevallani, csak elfogadja az egyetlen lehetséges utat.
Egyetlen pillanat, egyetlen döntés elég, hogy minden megváltozzon körülötte… és ami kezdetben csak izgalmas kalandnak tűnik, az idővel olyan események elindítója lesz, amellyel a Birodalom és a világ békéje is veszélybe kerül, az uralkodó és alattvalói sorsa pedig elválaszthatatlanul összefonódik.
J. Goldenlane új regényének színes, mesteri precizitással felépített világa kiváló érzékkel hozza össze a YA klasszikus elemeit, egy posztapokaliptikus világ képeit, és a finom humort – túllépve a megszokott kereteken, a fiatal és lélekben fiatal olvasók számára egyaránt emlékezetes módon mutatva be az új világrend meghatározó uralkodóházának intrikáit és a felnőttként helytálló fiatalok küzdelmeit.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

Tangólecke

9:10 | Címkék:



„Az időt nem tudod megállítani, sem a boldogságot megfogni, de az emlékeidet dédelgetheted, mint én. Mindenemet, amim van, rád hagyom, a virágokat is, melyeket valaha te szedtél. Örökké szeretni foglak.”
Az Európa Danielle Steeljének, Signora Bestsellernek is nevezett arisztokrata származású írónő sikerének titka, hogy erős szenvedélyeket ábrázol megrendítő történeteiben.
A Tangólecke két nagy szerelem regénye. A főszereplő asszonyokat negyven év és hatalmas társadalmi különbség választja el egymástól: Giovanna, a lányát egyedül nevelő, 39 éves régiségkereskedő, akinek nincsenek ugyan anyagi gondjai, de férje elvesztése óta óvakodik a mély érzelmektől, és az elesetten tengődő idős hölgy, Matilde, akit a sors soha nem kényeztetett el, de mégis gyönyörű emlékei vannak. Egyikük előtt ott a jövő, a másik a boldog emlékek világában él.
Drámai körülmények véletlen összejátszása kell ahhoz, hogy a két asszony az 1990-es évek végén összetalálkozzon és barátságot kössön. Giovanna gondjaiba veszi az idős asszonyt, aki viszonzásul „életet lehel” a fiatal nőbe. Olyan bátorsággal és lelkierővel vértezi fel, hogy Giovanna végül egy csodálatos férfi oldalán fel meri vállalni az új szerelem kockázatát.
És a háttérben a gazdag Milánó a tangó ritmusára lüktet, mint a szív.


  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

A lány, aki megérintette az eget

9:04 | Címkék:




Hogyan válik a jövő nélküli fiatal lányból befolyásos ruhatervező? Milyen utat kell bejárnia egy csavargónak, hogy a szabadság védelmezője lehessen? És miképpen lesz egy zsidó tolvajból híres orvos? A válaszokat az 1500-as évek elejének Olaszországában kell keresnünk.
A történet Róma mocskos sikátoraiban, bűzös csatornáiban kezdődik. Amikor Mercurio, a születésétől fogva árva, tolvaj fiú, a kis Zolfo, a szép Benedetta és a félkegyelmű óriás, Ercole kifosztják a zsidó Shimon Baruchot, nem sejtik, hogy az életük fordulóponthoz érkezett. Ugyanis miután a zsidó férfi a nyomukra bukkan, megöli Ercolét, miközben Mercurio a kése hegyével az ő torkát találja el. Mercurio úgy hiszi, megölte a kereskedőt, ezért úgy dönt, hogy Zolfóval és Benedettával Velencébe menekül.
A Velencei Köztársaságba vezető úton a három gyerek sorsa keresztezi a szabadságot kereső zsidó, Isacco, az orvoslásban is jártas tolvaj és a lánya, Giuditta sorsát. Mercurio beleszeret a lányba, érzései viszonzásra is találnak, ám amikor az úti céljukat elérik, szembesül azzal a rengeteg nehézséggel, amelyet le kell küzdenie, hogy az álmát valóra válthassa.
Bár a regény több fiatal sorsát is összefűzi, a könyv főszereplője mégis a Szerelem. A Szerelem nagybetűvel, mely olyan elsöprő hatású, hogy megváltoztat mindent. Olyan egyetemes érzés, amely összeköti a lelkeket, amely túlmutat az egyes párok kapcsolatán. Két fiatal között fakadt szenvedély, mely olyan érzéssé válik, amely képes jobbá tenni az embereket, olyan szerelemmé, amely a sors szálait szövi, amely a világot mozgatja.

„Az élet egy ösztönző zűrzavar, amelyben az ember próbálja megtalálni a geometriáját. A regény a maga tagoltságával (kezdet-közép-vég), megpróbál rendet teremteni az adott életek összességében. A sors ugyanezt a folyamatot játssza el, mert mindig adódnak olyan véletlenek, amelyek válaszút elé állítanak bennünket, nekünk pedig a választásunkkal döntenünk kell, rendet kell teremtenünk”. (Luca di Fulvio)

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

Egy hölgy sosem enged

8:58 | Címkék:






Lady Celia Sharpe mindig is óvatos volt a házasság kérdését illetően, de most a jövője múlik rajta. Két hónapja van arra, hogy férjet találjon magának, és teljesítse nagyanyja kérését. Három gazdag, magas rangú agglegényt mutatnak be neki, akik közül az egyik biztosan elnyeri a tetszését. Ugyanakkor felbéreli Jackson Pintert, hogy nyomozzon a három választottja után, de Jacksont annyira megbabonázza Celia, hogy a legutolsó dolog, amit szeretne, hogy segítségére legyen férjet találni…

Celia Sharpe-nak férjet kell találni, méghozzá azonnal, ha nem akarja elveszíteni az örökségét. Kiszemel hát magának három vőlegényjelöltet: mindnyájan magas rangú, előkelő férfiak. Mivel nincs ideje a szerelembe eséssel bajlódni, úgy dönt, a legjobb lesz, ha az elhatározását tényekre alapozza, ezért felbérli a családja alkalmazásában álló, bosszantó, ámde igencsak jóképű magánnyomozót, Jackson Pintert, hogy derítsen ki a három férfiról mindent, amit csak lehet.
Jackson már régóta vonzódik Celiához, így semmi ösztönzést nem érez arra, hogy segítsen neki férjet találni. Ahogy a két fiatal a közös munkának köszönhetően egyre több időt tölt együtt, fellángol köztük a szenvedély, és amikor a lány élete veszélybe kerül, Jackson rájön, hogy valójában egyvalamit akar igazán: megvédeni Celiát...immár férjeként.
Sabrina Jeffries Halstead Hall bajkeverői sorozatának záró kötetében két erős akarat feszül egymásnak, hogy aztán a szerelemben és szenvedélyben feloldódva egyesüljenek.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

Gyönyörű titkok múzeuma

8:45 | Címkék:




Alice Hoffman regényének története New York-ban játszódik a huszadik század mozgalmas első két évtizedében. A Gyönyörű titkok múzeuma két nagyon különböző ember szenvedélyes, feszültségekkel teli szerelmi története. A helyszín Coney Island. Coralie Sardie a Gyönyörű titkok múzeuma nevű mutatványosház tulajdonosának lánya. A parti sétány melletti intézményben a lelkes közönség furcsa lényeket tekinthet meg. A kitűnő úszó Coralie apja „múzeumában” sellőként szerepel más furcsa lények, a Farkasember, a Pillangólány és a százéves teknős mellett. Egy éjjel Coralie megpillant egy nagyon helyes fiatalembert; a férfi a holdfényben fákat fotografál a Hudson folyó mentén. A fotográfus Eddie Cohen; orosz emigráns, aki elhagyta közösségét és szabósegédi munkáját. Amikor Eddie a hírhedt Triangle gyár tűzesetét fényképezi, egy fiatal nő eltűnésének titokzatos ügyébe keveredik.

Nekem ez volt az írónőtől az első könyv, de nagyon pozitív visszajelzést tudok adni. Az egész történet összeszedett és jól átgondolt. Tetszett, hogy minden fejezetben van egy múltbeli és egy könyvbeli jelen mindez váltott szemszögben és módban. A múltbeli történetekben ismerhetjük meg igazán a szereplők elgyötört életét, ami egy kicsit fájdalmasabb, hiszen gyermekkori énükön keresztül láthatjuk mindezt. Aztán kezdenek a fejezetek és a szereplők is közeledni egymáshoz, a végére pedig a történetük egy lesz. A kezdeti komor és sötét hangulat fokozatosan vált és a végére nem is érezzük az a nyomasztó érzést, mint amikor elkezdtük a könyvet. Mind a két szereplőnek szinte ugyanaz a sorsa. Anyjuk nincs, az apjuk pedig nem a megfelelően bánik velük. Míg Coraline-nak ott van Maureen támasznak, Eddie egyedül épít fel magának egy életét. Coraline veleszületett adottsága? átka? egyben csodálatos és rémisztő. Rémisztő pont abból a szempontból, amit az apja művelt vele. Nagyon tetszett, hogy az írónő belefésült egy tényleg megtörtént esetet. A szereplők jelleme mellett igazán jól tudta ábrázolni azt a kaotikus állapotot amit egy tűz okoz. A Professzort mondanám olyan negatív szereplőnek, akit tényleg nem tudtam elviselni, de a könyv végére ez a probléma is megoldódott. Nagyon tetszett az utolsó fejezet, ahogy Cora egy levélben meséli el az utána lévő életét Maureennak. Tökéletesen bemutatta az akkori kori társadalmat, kihozva belőle egy lágy szerelmi történetet, megfűszerezve egy kis misztikummal és felborzolva a hangulatot egy cseppnyi krimivel. Ez nem egy szokványos történet, ez a könyv megannyi gyönyörű titok múzeuma.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

HOGY EL NE TÉVEDJ

8:35 | Címkék:


Modiano legújabb, 2014 őszén megjelent regényének főhőse Jean Daragane író, aki egy pályaudvaron elveszíti a telefonos noteszát. Pár nap múlva felhívja egy férfi, Gilles Ottolini azzal, hogy megtalálta a noteszt, és szeretné visszaszolgáltatni. A másnapi találkozón Ottolini egy barátnőjével, Chantallal jelenik meg. Bevallja, hogy végiglapozta a noteszt, s szeretne információt kérni az abban szereplő egyik férfiról, Guy Torstelről, akinek a nevével egy régi gyilkosságról szóló újságcikkben találkozott, s most könyvet szeretne írni erről az 1951-ben történt bűnügyről. Daragane azonban nem emlékszik Torstelre.
Másnap Chantal találkozóra hívja Daragane-t, és ad neki egy dossziét, benne az Ottolini által a gyilkosságról összegyűjtött, részben rendőri forrásokból származó anyag fénymásolatával. Az egyik lapon az írónak szemébe ötlik egy lóversenypálya neve, ahol egyszer régen ő is megfordult, s ahol találkozott egy férfival, akit az előtörő emlékek nyomán Torstelként azonosít be – ám nem sokra emlékszik vele kapcsolatban. Aztán újabb ismerős neveket talál a dosszié lapjain: anyjáét, aki Torstel ismerőseként szerepel az anyagban, Roger Vincent-ét és Annie Astrand-ét, akiket gyermekkorában ismert meg. Rábukkan egy fénykép másolatára is, amely róla készült 1952-ben, gyerekkorában, amikor egy ideig Annie volt az egyik gondviselője. A fotó eredetije útlevélképnek készült, mert annak idején Annie a gondjaira bízott gyerekkel együtt akart külföldre szökni a rendőrség elől. A könyv azoknak a napoknak a felidézésével zárul, amikor Annie magával viszi a gyermek Daragane-t az olasz határ közelébe, ám végül a fiúcskát magára hagyva, egyedül próbál meg átjutni Olaszországba...

Patrick Modiano francia író. Első regénye 1968-ban jelent meg La place de l’Étoilecímmel. 1972-ben kapta meg a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Prix Goncourt-t a Sötét boltok utcájáért. 2002-ben A Kis Bizsuért neki ítélték a Prix Jean-Monnet de Littérature européenne-t, 2010-ben megkapta a rangos Prix Mondial Cino Del Duca nemzetközi irodalmi díjat az Institut de Farnce-tól életművéért, 2012-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját, legutóbb pedig, 2014-ben az irodalmi Nobel-díjat. Hogy el ne tévedj című kötete a legutóbb megjelent írása.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

AUGUSZTUSI VASÁRNAPOK

8:26 | Címkék:





Jean kísértetként bolyong Nizza utcáin, végigjárja a kávézókat, parkokat és tereket, ahol Sylviával éltek hét évvel ezelőtt. Eszébe idézi a lány alakját, hangját, illatát, gesztusait, és a nyakában lógó gyémántot, a hírhedt Dél Keresztjét, amely oly sok ember halálát követelte már a történelem évszázadai folyamán.

Emlékei fölidézése során elmeséli, hogyan ismerkedtek meg Sylviával, és hogyan jutottak hozzá a Dél Keresztjéhez, miért éppen Nizzában akartak elbújni a kíváncsi tekintetek elől, és miként akartak túladni a gyémánton, amelynek árából egész életüket gondtalanul tölthették volna. De miért csak „volna”? És miért van Jean most, hét év elteltével egyedül? Miért magányosan emlékszik vissza mindarra, ami történt?
Modiano e korábbi regénye krimibe illő izgalmakat és fordulatokat tartogat számunkra, miközben nyomozóként göngyölítjük föl az ügy és vele egy emberi élet szálait.


  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

Húszezer éjszaka

6:31 | Címkék:




Húszezer éjszaka az több mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes, érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély, és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ? Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland?

D. Tóth Kriszta új regénye a nagy sikerű Jöttem, hadd lássalak után ismét az emberi kapcsolatok izgalmasan kusza világába kalauzol, ahol minden választás újabb és újabb lehetőség megtalálni magunkban, ami oly fájdalmasan hiányzik. Kísértő múlt, gyötrő kétségek, elfojtott szexualitás, félelmek, szeretethiány, ürességérzés és a nyomában feltörő forró szenvedély: ez jellemzi az egykor pszichológusnak készülő, ma életvezetési tanácsadó céget működtető budai nő, Helga történetét.

A Húszezer éjszaka fordulatokban gazdag regény. A női test felfedezésének története a női lélek útvesztőiben. És tükör, nehéz, de határtalanul felszabadító belenézni.

D. Tóth Kriszta író, újságíró. Pályáját angol nyelvű lapoknál kezdte, az ország tévériporterként, tudósítóként és műsorvezetőként ismerte meg.

Első regénye Jöttem, hadd lássalak címmel 2013-ban jelent meg, és elnyerte a Libri Aranykönyv díját magyar irodalom kategóriában.

Az írás mellett gyerekjogokkal foglalkozik, ő az UNICEF magyarországi nagykövete. 39 éves, családjával Budapesten él.

„- Nem gonosz vagyok, hanem őszinte és reális. Ki legyen veled őszinte, ha nem én, a legrégebbi barátnőd, aki mindent végigcsinált veled? Bőven itt az ideje, hogy kimondd a dolgokat. Nem nyafogni kell azon, hogy negyvenéves lettél, hogy jaj istenem, elmúlt a fél életem, jaj istenem, honnan jöttem, hova tartok, hanem el kéne kezdeni a saját jelenedet élni. Beleállni a szembenézésbe. Egyszerűen túllépni bizonyos fájdalmakon, lejönni régi sérelmekről, amelyek fogva tartanak, mint valami kábítószer. Abba kéne hagyni, hogy mindent az anyádra, az apádra, Csabára, Tomira, meg mit tudom én még, kire fogsz! Nem lehetsz passzív elszenvedője az életednek. Te mindig csak mással foglalkozol – Panni nagyon formában volt aznap este. Helga pedig remegett a dühtől. És a végén robbant. – Én? Én foglalkozom mindenki mással? És te? Mikor néztél körül utoljára otthon, nálad?”




  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem

A VILÁG LEGJOBB KÖNYVE

8:10 | Címkék:


Titus alkoholista. Mellesleg befutott író. Sikeres, de a siker nem izgatja, a díjak nem érdeklik, józanul még képes lenne jót írni, de ritkán józan. Unja az egészet. A jóképű és fiatal Eddie ellenben igazi irodalmi rocksztár. Szerelmes költeményeit zabálják a nők, már csak egy hajszál választja el attól, hogy ő legyen a messzi észak legkiemelkedőbb írója. Titus és Eddie jól berúgnak. És ha már berúgtak, fogadást kötnek; egyikük megírja a világ legjobb könyvét, azt a könyvet, amiben minden benne van. Ami az összes sikerlistán első tud lenni, legyen az thriller, szakácskönyv, népszerű pszichológia, romantikus regény, stb. Így a világon mindenki az ő könyvét olvashatná. Az izgalmas fogadás véresen komoly fordulatot vesz, ahogy a két író újabb és újabb trükköket vet be, hogy övé legyen a trófea. Ki ér célba előbb? Meg lehet írni a világ legjobb könyvét? És ha egyszer megírták, el lehet olvasni? A világ legjobb könyve szerethetően szemtelen humorral mesél emberi gyarlóságról, a múzsa csókjáról, vagy annak hiányáról, futószalagon gyártott sikerkönyvekről, eredendő bűnről, egy tökéletesnek hitt országról, kiszámítható médiáról és trendi gyógyszerfüggőségről. A svédek új fenegyereke jókora gyomrost ad íróknak, írójelölteknek, a könyvszakmának, és mindenkinek, aki olvas.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read User's Comments(0)
Bejegyezte: carpe diem
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)