"A boldogság művészete" megérintett valamit az olvasók szívében. Megtalálható volt a világ bestsellerlistáin, 97 hétig állt az első helyen, 50 nyelvre fordították le, milliók számára vált örök érvényű olvasmánnyá.
Ez indította a pszichológus szerzőt, hogy a napjainkban tapasztalható emberi és világválság okait keresse és a boldogságot aláásó szélesebb társadalmi kérdések felé forduljon. A nyugati pszichológussal folytatott beszélgetés arról szól, hogyan férnek meg egymás mellett a keleti és nyugati ember által képviselt hitelvek, Egyik oldalon áll a pozitív pszichológia, amelyet gyakorta neveznek az "emberi boldogság tudományának" is, a másikon a Dalai láma által képviselt szellemiség. Az alapkérdés: ha a cél az emberek boldogsága, mi a hatékonyabb módszer, hogy a belső fejlődésre koncentráljunk, vagy a társadalom jólétére? A dilemmát, úgy tűnik, egyetlen alapkérdésre lehet leszűkíteni: Én vagy Mi? Őszentsége és a szerző ezúttal - a megváltozott külső körülményekre reagálva olyan kérdésekre keresik a választ, mint: Milyen hatással van a társadalom az egyén boldogságára? Milyen gyakorlati tanácsok segítenek a problémák megoldásában, a negatív, ártó érzelmek átalakításában? Hogy küzdjünk meg félelmeinkkel? Miből meríthetünk erőt, optimizmust és a reményt? Hogyan ismerhetjük fel a bennünk rejlő erőszak gyökereit? Mit kezdjünk az előítéletekkel? Mi az egyén felelőssége a társadalmi változásokkal kapcsolatban, mit tehet egyetlen ember ebben a felfordult, zavaros értékrendű világban?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése