Ötven év - pont akkora időbeli távolság, amennyi az egyik generációnak még személyes emlék, a másiknak már történelem. Ez adja azt az izgalmas, kettős jelleget Vekerdy Tamás könyvének, amely - ezek után nem meglepetés - jó félszáz évvel ezelőtt, 1957 nyarán játszódik.
A regény alapja igaz történet: vezérszálát Zsáka Iván feljegyzései képezik, aki ifjúsága egy különösen pregnáns időszakának krónikáját jegyezte le. Iván és a felesége, Széki Ági fiatal házasokként együtt utaznak le Hódmezővásárhelyre: Ági a mártélyi művésztelepen készít kerámiákat, Iván pedig (mivel rokonai élnek a kisvárosban, és hogy együtt maradhassanak) Vásárhelyre kérte magát bírói gyakorlatra. A július azonban nem csak az időjárás tekintetében hoz felfokozott izzást: mindkettőjüket megérinti a szerelem kísértése - és nem egymás iránt. Ági flörtbe keveredik a művésztelepen, de Iván túllép ezen a határon: ő szeretőt talál Súri Hilda személyében. Visszatérve Budapestre Iván színt vall, és a fiatal pár úgy dönt, hogy jobb elválni, ha már így alakultak a dolgok. Vagy mégsem? Hilda Pestre érkezése csak még képlékenyebbé teszi a dolgokat, és nehezebbé a döntést... A se veled, se nélküled kínzó dilemmáját az ötvenes évek vége Budapestjének kulisszái közé helyező, látszólagos eseménytelensége mögé feszült emberi drámákat rejtő, színvonalas regény az Ünnepi Könyvhét kiadványa.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése